Paradicsom tájfajták

Nem sokkal finomabb, ha magunk készítünk paradicsomlét, semmint az ízfokozókban dúskáló, ki tudja mivel színezett paradicsomléket isszuk? Arról már ne is beszéljünk, hogy az itt felhasznált paradicsom csekély beltartalmi értékű.

paradicsomok a Kosdi Tankertben.

A paradicsom hazai története

Jeszenszky Árpád okleveles műkertész, egyetemi tanár (1896- 1988.) állami elismerésben részesített fajtái közül a „korai rezista” paradicsom a legjobb fajtának számított. A bookline.hu oldalról is megrendelhető „A magyar kertészet története” című könyvében írja, hogy a paradicsom az 1800-as évek vége felé jelent meg egyre gyakrabban a házikertekben. Az itt termesztett paradicsomot az asszonyok besűrítették és eltették télire. Eleinte az igen nagy, akár 1 kg-os bogyókat termő, gerezdes, Garfield elnök fajtát termesztették, belőle a fóti termesztők szelektálták a maguk tájfajtáját, amely kevés magjával, vastag húsával igen alkalmas volt befőzésre. A meleg homoktalaj, és a pesti piacok közelsége miatt Fót, Dunakeszi, Csömör környékén folyt jelentős paradicsomtermesztés.

A sima héjú, alma alakú fajták iránt az 1930-as évektől kezdve nőtt meg a kereslet, a konzervgyárak a könnyebb feldolgozás miatt vásárolták nagy mennyiségben. Friss fogyasztásra a San Marzano fajtát kizárólag szabadföldön termesztették. Ugyanis a korai, hajtatott paradicsom az olasz ill. dél-francia áruval nem tudott versenyezni.

San Marzano paradicsom

Régi magyar paradicsom tájfajták

Ha saját magunk termeszthetünk paradicsomot, válasszuk a régi magyar tájfajtákat. Tájfajtának az olyan növényeket nevezik, amelyek egy adott tájegységen belül régóta teremnek.

A paradicsomtermesztés Fóton több évszázados múltra tekint vissza. Az Amerikából behurcolt filoxéra vész miatt kipusztult szőlőterületek helyén indult meg a termesztés az 1870-es években. A fóti gerezdes paradicsom egyre ismertebb tájfajta. A helyi lakosok családi magfogásos módszerrel termesztik, és így a családi fajták nemzedékeken át fennmaradtak.
Fóton 2011-ben augusztusában rendezték az I. Fóti Paradicsom Fesztivál-t.

A tájfajták genetikai változatosságuk és alkalmazkodóképességük révén rendkívül értékesek, ugyanakkor az intenzív ipari termelés követelményeinek legtöbbször nem felelnek meg, így mára jobbára kiszorultak a termesztésből, tájékozódhatunk az ÖMKi honlapján.  Pedig ellenálló képességük, gazdag ízviláguk, jó beltartalmi értékeik miatt kiemelt figyelmet érdemelnek. A szervezet egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó önálló szervezetének kutatói a legízletesebbeket, legalkalmazkodóbbakat újra közkinccsé teszik. 2013-ban az óriási érdeklődés hatására országos szinten megindult a termesztési körzetek kialakítása, és a régiókra jellemző tájfajták vizsgálata. A fajták származási helye Dány, Szentlőrinckáta, Farmos, Jászberény. 22 tájfajta morfológiai leírására és beltartalmi vizsgálatára kerül sor a Budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékén.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ paradicsom tájfajtáinak felhasználásával on-farm néven kísérletsorozatot indított.
Forrás: www.biokutatas.hu

Paradicsom tájfajták

Fotó: Bak László, 12.08.07. Ömki paradicsom. A Ceglédi fajta narancssárga/ sárga színű, ropogós, leveses, leginkább nyers fogyasztásra ajánlott. A Máriapócs apró, piros gyümölcsű, szintén friss fogyasztásra ajánlott.

Fajtaleírások